Brian (Tracy) élete
Az un. “önsegélyző irodalom” fellegvára az USA. Minden évben több ezer önsegítő könyv jelenik meg ebben a témában. Ezeket a könyveket tízmilliók (!) olvassák, és évente százezrek (!) előtt tartanak előadásokat a témában. Ezt a magam részéről nagyon jó hozzáállásnak tartom. A gondom nem is azzal a ténnyel szemben van, hogy ez az amerikai hozzáállás a problémamegoldás és a lelki bajok leküzdésének szempontjából hasznos és hogy ezeknek a könyveknek, előadásoknak a mentalitása és az üzenetük az, hogy a dolgok rajtunk múlnak, képesek vagyunk megváltoztatni a sorsunkat,…meg ilyesmik.
Ha ezekről az eladási és előadás-látogatási számokról hallok mindig egy kérdés merül fel bennem:
Miért van az, hogy ekkora népszerűség mellet - a nagy számok törvénye szerint - tízmillióknak kellene már sikeresnek, gazdagnak és boldognak lennie e megszerzett tudás által és… még sem azok. És számuknak az évek múlásával egyre csak növekedni kellene. De még sem van így. Miért nem?
Miért van az, hogy a szerencsésebb történelmi múlta rendelkező “fejlett” országokban sem mindenki milliomos? Érthetetlen!
Hiszen a tudás megszerzésének lehetősége ott kopogtat minden ember koponyáján!
Ezekből a könyvből és az előadásokon olyan gyakorlatban alkalmazható, kipróbált, hatékony módszert ismerhetünk meg, melyet az életünk minden területén alkalmazhatunk, hogy könnyebben és gyorsabban érjünk el jobb eredményeket, mint valaha is lehetségesnek gondoltuk volna.
A könyvekben általában arról beszélnek, hogy ahhoz, hogy sikert arassunk, megrögzötten kell összpontosítanunk arra az egy kritikus tevékenységre, amely a cél eléréséhez vezet. Meg kell határoznunk a fókuszt – a legfontosabb dolgot, amit az adott időben tehetünk, hogy az életünk bármely területén a maximális eredményt érjük el.
Alapvetően meg akarod növelni a jövedelmedet? Javítani akarsz a kapcsolataidon? Több szabadidőt akarsz? Alkalmazd Mr. X.Y módszerét, és hamarosan minden cselekedeted pozitív változást hoz majd, és olyan magasra juttat el, amiről álmodni sem mertél.
Ha néhány kulcstevékenységet állítasz az intelligenciád és képességeid fókuszába, és azokra összpontosítasz, sokkal többet leszel képes teljesíteni, jóval kevesebb idő alatt, mint az átlagemberek. Bármely helyzetben ki tudod választani a leglényegesebb elemet, és ez képessé tesz arra, hogy bármely törekvésedben kivételes szintet valósíts meg.
Jó hangzik igaz?
De továbbra is ott motoszkál a fejembe a kérdés: Vajon miért nem mindenki sikeres, boldog és gazdag?
Te tudod a választ?
Kedves Gábor,
alapvetően egyetértek a gondolatmeneteddel és kérdéseddel is… ez azt is jelenti, hogy tetszik a bejegyzésed…:)
)
Ami hirtelen eszembe jut:
a. komolyan hiszem, hogy a dolgok jórészt rajtunk múlnak…
b. ha ez így van akkor vagy a tanított módszer rossz… (rosszul határozzuk-határozzák meg a kritikus tevékenységet)
c. vagy hiába olvassák és hallgatják a jó módszert, nem valósítják meg… (és akkor újabb guruk tanítását lehet megvenni a megvalósítás módozatairól…
Kíváncsi vagyok a te véleményedre is.
Üdv.
KJ
Kedves József!
Az első gondolatom az volt, hogy “Ja hát így könnyű!” A dolog szakértőjeként megválaszolni a kérdést!
De most komolyan:
Hasonlóan gondolom én is, de kiegészíteném még egy gondolattal.
d. Úgy gondolnánk, hogy a világon minden ember egyformán gondolkodik, egy amerikai, egy brazil, egy kínai vagy egy német. Most tételezzük fel, hogy ez igaz is. De mint azt tudjuk, más az őket körülvevő közeg. Társadalom- és szociálpszichológiai megközelítésben egészen mások a viszonyok. Így másként, más módszerekkel tudják elérni - ha akarják – a sikert, de ez most elvinne minket a fentebb említett pszichológiák felé és most nem ez a szándékom.
A lényeg talán az, hogy egy messzi-messzi - a miénktől teljesen más - társadalomban, társadalomnak írt könyvek vagy azt ott tartott előadások anyagát igencsak meg kell itthon szűrnünk.
e. Van még egy ok, amiért nem mindenki sikeres, stb. Erről fog szólni majd holnapi bejegyzésem, már csak meg kellene írnom!
Köszönöm a hozzászólásodat!
Üdv,
Gábor