Védekezési stratégiák

A kontrollok megkerülését, kiiktatását a legkönnyebben a cégvezető vagy a vezetés tagjai vihetik véghez. Ezt látszik alátámasztani, hogy a cégen belüli visszaélések harmadát a belső kontrollkörnyezet és ellenőrzési rendszer hiánya, a vezetői ellenőrzés elmaradása és a működő kontrollok kiiktatása okozza.

Azt tapasztalom, hogy a cégen belüli visszaélések mind gyakoriságban, mind pedig értékben nagyobb veszélyt jelentenek, mint a kívülről elkövetett csalások és lopások.

A Zsaruk bevonása a nyomozásba tapasztalataim szerint inkább ront, mintsem javít a vizsgálatok eredményességén. Ezért valami más megoldásra van szükség.
Megfigyeltem, hogy a visszaélések típusai között toronymagasan a céges eszközökkel kapcsolatos visszaélés vezet, bár értékben a “klasszikus” korrupció és a pénzügyi beszámolók adatainak meghamisításai állnak az első helyen.

A csalást leggyakrabban elkövető csoportoknak, az alkalmazott és vezető beosztású elkövetőknek tipikus személyiségrajza van, és sokszor nagyon hasonlóak a motivációik is. A lehetséges elkövetők azonosításához, a folyamatban lévő csalás felderítéséhez éppen a munkatársak viselkedésének néhány közös jellemzője, vagy néhány feltűnő jel vezethet el.

Az elkövetők a legtöbbször első alkalommal próbálkoznak visszaéléssel, és ennek megfelelően láthatóan a lehetőségeik felett élnek, vagy a “Mindent Elintéző Ember” hírében állnak. A pénzügyi nehézségek, családi konfliktusok, az üzleti partnerekkel ápolt rokoni-baráti kapcsolat, a megmagyarázhatatlanul agresszív, vagy defenzív viselkedés az ő esetükben mind jelei lehetnek egy-egy csalási esetnek vagy sorozatnak.

Azt tapasztalom, hogy a válság hatására,  - a még mindig romló gazdasági környezetben -  a csalások, belső visszaélések el fognak szaporodni. Az elbocsátások következtében a megmaradó alkalmazottaknak a korábbinál több feladatot kell ellátniuk, problémát okozhat az új felelősségi területek elhatárolása, és ezzel párhuzamosan csökkenhet a belső kontrollok hatékonysága is.

Azok az munkatársakat, akiket a válság miatt az elbocsátás veszélye fenyeget, hajlamosabbak lehetnek arra, hogy visszaélések révén próbálják meg biztosítani a megszokott életszínvonalukat, vagy ily módon próbálnak felhalmozni anyagi tartalékokat maguknak. A cégeknek éppen ezért a korábbinál sokkal jobban kell koncentrálniuk a csalások megelőzésére, akár külső szakértők bevonásával is.

A csalások felderítése nem egy ember, egy osztály, hanem a cég minden dolgozójának, vezetőjének a feladata. A visszaélések elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a megfelelő tervezés: előre definiálni kell, hogy ki felelős a kontrollokért, a nyomozásért, a kommunikációért és a jogi lépések megtételéért.

A visszaélés elleni védekezési program legfontosabb elemeit az etikai kódex, a pénzmosás-ellenes szabályzat vagy a fizikai biztonság jelentik. Ha azonban hiányzik pl. a csalásellenes szabályzat és hiányoznak a kivizsgálási tervek, akkor - a szervezettség hiányában - jóval kisebb az esélye a hatékony megelőzésnek és felderítésnek.

Megdöbbentő, hogy a vállalkozások munkavállalói mennyire nincsenek tisztában azzal, hogy egy cégen belül hogyan is kellene viselkedniük. Hogyan és legfőképp miért kellene másként a dolgokhoz állniuk.

Már egy jó ideje írom a nekik szánt viselkedési kódexet, ami felnyithatja a szemüket és talán változtatnak eddigi hozzáállásukon, magatartásukon. Persze mindehhez szükséges a vezetőjük támogatását is élvezniük.