Az én szakmámban - független biztosítási alkuszként/öngondoskodási tanácsadóként dolgozom - látatlanban elég sok családtaggal (baráttal, ismerőssel) találkozom, akikkel szinte lehetetlen versenyre kelni.

A rokonok azzal többnyire tisztában vannak, hogy a családtagnak - tiszta jutalékos rendszerben fizetnek a biztosítók - a megélhetése függ attól, hogy vele kötnek-e ilyen-olyan szerződést.
Aztán egy kis idő után - ha a rokon már nem dolgozik a szakmában - már azzal is tisztában lesznek, hogy ezeket a szerződéseket egy jó ideig nem is tudja megváltoztatni, mert a családtagnak esetleg jutalék visszafizetési kötelezettsége származna.

Tehát sokszor találkozom olyan ügyfelekkel, akik be vannak “betonozva” a családi üzletkötésekbe, nem akarnak rosszat tenni a családtagnak, ezért nem hajlandóak változtatni a szerződéseiken.

Természetesen az én szakmai becsületem néhány biztosításra vonatkozóan meg sem engedi azt, hogy változtatásról szó essék, ezek jellemzően a különböző életbiztosítások.

De a KKV-k vagyonbiztosításait, felelősség-, szállítmány-, autó-flotta- biztosításait bizony különösen érdemes akár évente felülvizsgálni. Pláne akkor, ha év közben volt valami változás.

Pont azért, mert - ahogy írod - a piac olyan változásokon megy keresztül, hogy lehet akár több kockázatot eladni ugyanazért a pénzért vagy lehet, hogy amit tavaly még nem vállalt egy biztosító sem, ma már vállalja.

Szóval mozog a piac, de sok esetben nem jó irányba.

Ezek a családi/baráti kapcsolatok nem szerencsések - tisztelet a kivételnek - mert a sok esetben “átmeneti szárnypróbálgatásos” általad “érinthetetlennek” minősített szereplőivel, vagy az ő általuk otthagyott kövületekkel alig lehet mit kezdeni.

A magam részéről nem is szoktam ilyen helyeken sok időt tölteni, mindig megjegyzem, hogy ha rám van szükségük, akkor nyugodtan keressenek, tudják az elérhetőségeimet.
Én senki “nimbuszát” nem akarom lerombolni, s egyúttal kellemetlen helyzetbe kerülni.

Üdv.:
Éva

Köszönöm, hogy megírtad a véleményed. Köszönet illet azért is, hogy egy olyan területet mutattál be, amire őszintén szólva nem is gondoltam.

Bizony nehéz “versenyre kelni” egy sógor-koma beszállítóval szemben, ha a vállalkozás vezetőjénél a fő szempont maga a családi kapcsolatok ily módon való ápolása.

Végül is ezért írtam ezt a bejegyzést - pusztán figyelemfelhívásként – a cégvezetők részére, hogy nem biztos az, hogy ha sógor-koma beszállítóval folytatott üzletek mindig a legkifizetőbbek a számukra.

Egyvalaki viszont biztosan jól jár ebben az üzletben
Igazad van, mikor azt írod, hogy nem töltesz a drága idődből túl sokat egy olyan helyen ahol nem egyenlők a pályák, nem egyenlők az esélyek. És magunk közt szólva rengeteg az olyan eset, amikor egy cégvezető maga ellen tesz. Erkölcsi elmezavar* folytán, morális okokra hivatkozva minden marad a régiben.

*Még mielőtt bárkit is megsértenék, az erkölcsi elmezavarban (moral insanity) szenvedő ember értelmi működése tökéletes, a zavarok csak az érzelmeire és a cselekedeteire vannak hatással.

Üdv,
Gábor