Ki vagy Te?

Tulajdonos? Cégvezető? Szakember? Valószínűleg mindhárom, mint ahogy kis hazánkban ez lenni szokott. De most vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a dolgot! Ha szakember vagy, akkor egy szakmunkát végzel. Olyan szakmunkát, amelynek az eredménye abban látszik meg, hogy a mosógép, az autó, a műholdvevő, a mit tudom én még micsoda, kifogástalanul üzemel. A vevő ezért fizet neked és ezért azt mondhatjuk te a szakember állítottad elő ezt az eredményt. Szép volt!

Ha nem “csak” szakember vagy, hanem a cég vezetője is egyben, akkor a céget is te vezeted. Te tervezed-szervezed a vállalkozásod dolgait. Embereket irányítasz, döntéseket hozol, mindenen rajtatartod a szemed. Még a pénzügyekkel is te foglalkozol, képviseled a céget a hatóságok előtt és ilyenek.

És ha nem “csak” szakember és cégvezető vagy, hanem még a vállalkozás tulajdonosa is, akkor mivel te találtad ki ezt az egészet és még ezenfelül a pénzedet is kockáztatod ez még nem elég. Tejszínhabként még a bőrödet is a vásárra viszed. Jutalmul, siker esetén örülsz annak, hogy létrehoztál valamit és - ne legyünk álszentek - , örülsz a megtermelt profitnak is. Sokan irigykedve nézik sikereidet, gyarapodásodat, de ők különös módon a jutalmad másik részét nem szívesen vennék át tőled. Az állandó hajszoltság miatt szétesik a magánéleted és talán a gyermekeidet sem látod felnőni. Egyszer csak egy kamasz áll előtted: “Csá Apa!”

A legtöbb esetben azt tapasztalom, hogy tudják és érzik a cégvezetők, hogy valami nem stimmel, de azt is tudják, hogy szakemberként csak korlátozott mennyiségű munkát képesek elvégezni. Ha egy kicsit is engednének a feszített tempón, akkor nem tudnák megtartani a sikert. Visszaesne a cég, pénzügyileg sem lenne jó az ha kevesebb lenne a bevételük, a nyereségük.

A gond ott kezdődik, hogy amikor tulajdonosként elkezdtek vállalkozni, de a szerepek, a sorrend megfordult közben. Elsősorban szakemberré váltak, másodsorban cégvezetővé, és harmadsorban lettek csak tulajdonosok. Itt valami nagyon elromlott nem?

Őrület az, hogy fenn tudják tartani a céget, a szakember szerepet osztják magukra. Ez persze majdhogynem nyilvánvaló, mert ahhoz értenek a legjobban és hát ugye ez hozza a legtöbb pénzt is. És mivel egyfolytában szakembert “játszanak” a cégvezetés csak nyűg. Lásd. “az nem hoz pénzt!” Más miatt is nyűg ilyesmivel foglalkozni. Ott van az idő és az energia kérdése is… no meg a szándéké. Az bizony. Cégvezetőként már ritkább esetben kell szakmai problémákat megoldani, és ez felvet számára egy másik problémát. Cégvezetővé kell válnia! De hogyan!

Szándékosan nem azt mondtam, hogy tulajdonossá kellene válnia, pedig ez az egyetlen út ahhoz, hogy a mókuskereket más hajtsa tovább! Ha legalább cégvezetővé válnának, abban az esetben a munkatársai irányításával tudnák igazán megtöbbszörözni a cég teljesítményét.

Nem állítom, hogy ezen a metamorfózison egy-két hét alatt át lehet esni, csak azt, hogy ez is elhatározás kérdése csupán.

Tehát még egyszer meg kell kérdeznem: Ki vagy Te?