KKV Kommandós?
Tegnap kaptam az egyik barátomtól egy DVD-t. Amerikai kommandós osztag katonáiról szólt a film. Igazából valamiféle ismeretterjesztő(?) film volt, ahol a kommandósok fegyverzetét mutogatták. Megcsodálhattam milyen szuper éjjellátó szemüvegük van, láthattam golyóálló páncéljukat.
A film bemutatta milyen fegyvereik vannak, illetve milyen cuccokat használnak, milyen speciális az öltözékük, amiben elfér az a sok kütyü. Tulajdonképpen, jó volt a film. Érdekes volt, de nekem a végén mégis hiányzott valami!…
Egy szó sem esett arról, hogy akik ezt a szenzációs felszerelést használják, azok hogyan használják mindezt? Hogyan tanítják meg őket arra, hogy pontosan célozzanak ellenséges tűzben? Hogyan használják az éjjellátó szemüvegüket fedezék és visszavonulási útvonal keresésére? Hogyan készítik fel őket arra, hogy miközben gránátok robbannak körülöttük felmérjék, milyen irányokban gyenge az ellenfél védelme? Hogy hogyan csoportosítsák a rendelkezésre álló tűzerőt úgy, hogy a támadás intenzív maradjon, és közben fedezzék a sebesültek elszállítását is? (Persze ezek a titkok, igazán titkok.)
Ez a tudás a „hogyan” tudása sokkal többet számít, mint maga a felszerelés!
Azokat a katonákat nem a legfejlettebb felszerelés teszi sikeres haderővé, de nem ám! Inkább az, hogy tudják, mikor mire és hogyan kell használniuk ezeket a hiper-szuper felszerelésüket. Viszont ezt valószínűleg nem csupán elméletben tudják,…
hanem a gyakorlatban is.
Szerencsére neked sem kell ilyen módon háborút viselned azért, hogy sikereket arass. Életedben valószínűleg számos helyzet, lehetőség, konfliktus adódik nap mint nap, melyben döntést kell hoznod. Számos eszköz áll rendelkezésedre: kommunikáció, pénz, időgazdálkodás, … de hadd ne soroljam tovább! Ezek hasznos és működő eszközök - de hogyan használd őket? Melyek azok az elvek vállalkozói életedben az eszközök mögött, amik garantálják, hogy sikeresen tudd használni ezeket az eszközöket? Hogyan döntsd el, mikor melyik a célravezető?
Épp ezért mondhatják magukat szerencsés(ebb)nek a fiatalok! Nekik már módjukban áll megtanulni a vállalkozás csínját-bínját.
Vagyis a hogyant!
És nagyon nagy hibát követnek el, ha nem tanulják meg, mert anélkül nem sokra fognak menni - sőt, akár még az alkalmazotti világban is szükségük lehet a kreatív ötletekre, megoldásokra, a karrierjükben való előrejutáshoz.
Bizonyára az én korosztályomban is sokan sikerekről tudnak számot adni, de kevés olyan emberrel találkozom, aki ne a mókuskerékben lihegne.
Ma már egyfajta “gyorstalpaló” ilyen-olyan tanfolyamon nem lehet úgy megalapozni a vállalkozás sikerességét, mint egy céltudatos, célirányos több éves felkészüléssel és hozzáállással.
Sok sikert a fiataloknak!
Meg azért az én korosztályombelieknek is a jó döntések meghozatalához:)
A kulcsszó megint: a lehetőség. Módjukban áll megtanulni, hogy hogyan is kell illetve érdemes a vállalkozók világában mozogni, csak hogy hol …az már megint egy más kérdés. Iskolapadban biztos, hogy nem. Nagyobb eséllyel indulhat a Nagy Kalandnak, ha van valamilyen az életből merített képe arra vonatkozóan, hogy ha a szülei is vállalkozók. Besegít apa boltjában, stb. Itt már megtudhatja egyben azt is, hogy milyen lehet alkalmazottnak lenni.
Az idősebb korosztálynak nyilvánvalóan kevesebb a tapasztalata. Eleve nem volt kitől megtanulni, ellesni a fogásokat. Nem volt meg a lehetőség. A gyárakba, irodákba, és TSZ-be zsúfolt embereknek nem is nagyon adatott meg, hogy kitörhessenek akkori életükből. Lehet, hogy nem is akartak? Azt hitték, hogy az akkori állapot örökké fog tartani vagy még tovább. Ez nem az ő bűnük, de ennek taglalását nem is folytatom tovább, mert elvezetne minket egy másik témához, ami nem ide tartozik.
Az idősebb vállalkozóknak most már a visszavonulásukat kellene előkészíteni, maradjanak tulajdonosok, de kiszállva a mókuskerékből, tegyenek be egy fiatalabb, tapasztaltabb „mókust”, aki hajtja tovább a kereket. És persze – ahogy írtad – ne egy háromnapos tanfolyam utáni tele lelkesedéssel és bizonyítási vággyal megáldott „mókust” ültessenek a helyükre.
Be kell vallanom, hogy egy ügyfelemnél már folyik vagy egy fél éve a megfelelő „mókus” kiválasztása, eddig eredménytelenül. Az okokat most nem firtatnám.
Üdv,
Gábor
Igen, a vállalkozói dinasztiák kialakulása bizonyára Magyarországon is előbb-utóbb el fog indulni.
Ennél jobb iskola bizonyára nincs is, hisz azért olyan alapokat lehet ott szerezni, ami pont az én generációm hiányossága (itt mindíg csak és kizárólag magamra gondolok, hisz bizonyára vannak kivételek, akik jól képzett vállalkozók!), viszont - ahogy a filmekben láthatja az ember - vannak ismeretek, amiket legjobban az iskolában lehet megtanulni.
Ehhez jön a mindennapi élet gyakorlati tapasztalata, amit aztán kedvére (ahogy a szülő engedi) megreformálhat!
Pluszként jön a fentiekhez a minimum egy, de jobb ha kettő-három idegen nyelv használható tudása, aminek hiánya megint csak gátja lehet egy korszerű vállalkozásnak.
Aki most képzi magát vállalkozónak - akár iskolában, akár családi körben - szerintem ennek a három-négy követelménynek kell megfelelnie:
- jó szakmai tudás;
- vállalkozási ismeretek (üzleti terv, stratégia/taktika kidolgozása)
- idegen nyelv ismerete;
- kommunikációs képesség magas szintje.
Kihagytam valamit?
Talán még ide tartozik az önismeret és az erős empatikus képesség. Az emberi erőforrás kutatások szerint az úgynevezett EQ azaz az érzelmi intelligencia egyre fontosabb az IQ-val szemben.
Üdv,
Gábor