Mennyit ér meg nekem a wellness?

Egyszer csak megszólalt a telefonom. A kijelzőjére pillantva látom, hogy egy ismeretlen szám. (Persze ez még mindig jobb, mint akkor, amikor nem ír ki semmit.) Egy pillanat alatt felment bennem a pumpa, mert azt hittem megint az a bróker cég zaklat, akiknek először végighallgattam mondanivalójukat, majd napok múltán újra és újra hívogattak. A válaszaimban mindig következetes maradtam: köszönöm nem! Most aztán elküldöm valahová őket – gondoltam - és titokban azon reménykedtem, hogy nem kerül fel beszélgetésünk a „Gátvéderre”.

Felvettem a telefont és egy Kedves Női Hang és meghívott egy olyan „szálloda-bemutatós, szálloda-ismertetős” látogatásra. Aki még nem volt ilyenen az még nem élt igazán. Aki viszont már volt, az már nem is akar.

Tehát most hétvégén elmentem. Két órás előadást kibír az ember – gondoltam. Igaznak bizonyult az a bizonyos megállapítás, hogy „Magyarországon mindent el lehet adni. Csak megfelelő marketing kell hozzá!” Itt is ez történt…

A bemutató, ahogy már írtam egy szálloda-bemutató és szálloda-ismertető volt. Egy új, 4 ****-os magyarországi wellness szállodában tölthetek el családommal egy hétvégét, kedvezményes áron. Az ár tényleg kedvezményes, a rendes árnak a fele. A szálloda valóban szép, a wellness része pedig szuper.

És hogyhogy nem az előadás csak részben volt előadás. Minden megjelent család kapott egy személyes „házigazdát”, aki nagyon udvariasan elbeszélgetett mindenkivel a jelen és egyéb nyaralási élményeiről és vágyairól. Nekem szerencsém volt, mert az említett házigazdám egy nagyon csinos hölgy volt. Az előadás egyébként különböző kimagasló, luxusnyaralási és pihenési helyeket mutatott be. Ezek után a prezentációt végző megkérdezte, hogy… Most kapaszkodj meg! „Most már mindenki olyan hangulatban van-e, hogy szeretne úgy és ott nyaralni”? Csillogó szemekkel, mindenki igennel válaszolt. (Hja, kérdezni is tudni kell!) Mert akkor ők ezt a nyaralási lehetőséget mindenkinek biztosítani tudják! Sőt, 30 évre is biztosítják! Ehhez „csak” egy befektetésben kell részt venni. Sőt, adnak egy soha vissza nem-térő ajánlatot is, amit (tudod…csak itt és csak most szitu) lehet megkötni! Csodás!

Nálam itt szakadt el a cérna és angolosan távoztam. Hazafelé tartva azon gondolkodtam, hogy mennyire megbízható az az üzlet, amit a kétórás prezentáció után ott azonnal aláírok?  Még jöttek a kérdések sorra miközben egy biciklisnek pecsételtem meg majdnem a sorsát.

Van lehetőségem magánemberként egy sok százezrestől többmilliós befektetést átgondolnom? Nincs módom a már említett csinos hölgy által felvázolt gyönyörű lehetőségeket forintosítva, reálisan kiszámolnom? Miért nincs lehetőségem a szerződést elkérni, hogy talán éjszaka átgondoljam, netán szakemberrel együtt átnézzem és értékeljem azt? Mi van az említett partnercég hátterének megismerésével? Mégis, kivel kötök egyáltalán üzletet?

Úgy tudom, hogy a jó üzlet mindig az, amikor mindkét fél úgy érzi, hogy nyert rajta. És nem csak az adott pillanatban, hanem talán hosszú távon is. Ha az egyik fél ezt hosszasan és pénzügyileg alaposan átgondolta. A  másik felet pedig megfelelő érzelmi állapotba előkészítve belehajszolja egy kemény – és legyünk őszinték egy magánember számára komoly befektetést jelentő - üzleti döntésbe, és mindezt úgy, hogy számára lehetetlenné teszi az alapos üzleti átgondolást és előkészületeket.

Elnézve egyes résztvevők reakcióját, nagyon nagy az esélyük, hogy előbb-utóbb megbánják majd ezt a döntésüket, és próbálnak menekülni ebből a helyzetből. A kérdés akkor már csak az lesz, mekkora veszteségek árán tehetik ez meg?

Még egy kérdés nem hagy nyugton. Csak akkor látja a partnercég esélyesnek az üzletkötést, ha minden üzleti megfontolás nélkül, érzelmileg kellően feltöltődve fogadják el az ajánlatát? Lehet, hogy felkeresem őket, mert kíváncsi vagyok a válaszukra. Persze ezt az eljárást a törvény nem tiltja, hiszen mindenkinek tényleg megvan a lehetősége, hogy szabadon dönthessen, elfogadja-e a befektetési ajánlatot vagy sem. Ennek ellenére az ügyfélszerzésnek ezt az eljárását a jóérzés és az üzleti etika szerint én elítélem.