Szép volt, jó volt…és ennyi?

Ez előző bejegyzésemet azoknak írtam, akik nem olvassák a blogot. A mostani bejegyzésemmel viszont egy hiányt szeretnék pótolni. Ha emlékszel még, egyik hírlevelemben arra hívtam fel a figyelmedet, hogy mire figyelj egy próbaidős munkatársnál. Most egy kicsit tovább megyek és feltételezem, hogy a kiválasztott munkatárs megfelelőnek bizonyult. „Felszereled” mindennel, hogy teljesen hadra fogható munkatárs váljon belőle. Kap egy e-mail címet, neve talán szerepel weboldaladon a „Kapcsolat” menüben. Ügyfeleidet értesíted az új munkatárs elérhetőségéről. A munkaköri leírását és a munkaszerződését ugye már megkapta. Tűz- és baleset védelmi oktatásban részesítetted. És azután…

Csináltatsz neki névjegykártyát, adsz neki céges telefont, esetleg autót. A számítógépes hálózat eléréséhez adsz neki jelszót, iroda kulcsot, riasztókódot. A végén még felveszed a motivációs és statisztikai rendszerbe, és ki tudja mit teszel még.

Múlnak – remélhetően nem – a szürke, munkás hétköznapjai. És ahogy ez lenni szokott mostanában (mert ugye racionalizálunk vagy valami más okból) az egykori új munkatárs távozik köreidből.

Ma ennek a szituációnak voltam tanúja ügyfelemnél. Mivel éppen a cég belső folyamatinak vizsgálatát végeztem igazából nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak. Úgy gondoltam a cégvezető körültekintően jár el. Aztán mégis megszólalt a kisördög bennem. Vajon tényleg mindenre kiterjedő lesz az ex-munkatárs „leszerelése”?

Félbehagyva a folyamatok ellenőrzését megkérdeztem ügyfelemet, hogy…

- A volt munkatárs e-mail címre érkező leveleket ki kapja majd meg?
- A volt munkatárs weblapon is szereplő munkakörét ki látja el, ki veszi fel a telefonját?
- Már nem telefonálgat a cég kontójára?
- A munkatársak kihez fordulnak majd azokkal a problémákkal, amelyet eddig a régi munkatárs oldott meg?
- A statisztikában meddig fog szerepelni a neve?
- Ki tartozik felelősséggel adott munkafolyamatokért a jövőben?
- A megmaradt névjegykártyákat visszakérte, vagy esetleg lehetőséget ad még egy rossz viszonyban elment munkatárs visszaélésére?
- Kitörölte/töröltette a számítógéphez való hozzáférését, vagy majd csak akkor amikor távolról törölte vagy ellopta a cég adatait?
- Az iroda kulcsát visszakérte?
- Megváltoztatta más egyéb kódját, amiknek felhasználása félreértésekre adhat okot?
- És talán a legfontosabb kérdés: nyilatkoztatta a kilépőt arról, hogy a cég adatait bizalmasan kezeli, és azokat nem vitte pl. haza?

Talán azt gondolod, hogy úrrá lett rajtam a paranoia, pedig dehogy! Azt tapasztalom, hogy ezeket a lépéseket rendszerint nem teszik meg a vezetők. Az óvatosság még nem paranoia! Ha tesznek is lépéseket a vezetők szinte kivétel nélkül hiányosan teszik. Hozzá kell viszont tennem, hogy nem azt feltételezem minden kilépőről, hogy aljas szándékai lesznek majd, hiszen láttam már nagyon jó viszony megtartása mellett is elválást. Szerencsére a legtöbb esetben ez így is van, és akár még javulhat is a kapcsolat, de (és itt jön az előrelátás és nem a paranoia) az ördög nem alszik, lehet ez fordítva is. Véleményem szerint egy munkakapcsolatot is ugyanúgy kell lezárni, mint akár egy üzleti ciklust.

Arra is volt már példa, amikor távozott a munkatárs íróasztala üresen állt, senki nem használta. Később mikor új munkatárs érkezett a helyére ugyan csak csodálkozott mindenki azon, hogy hová tűntek bizonyos dokumentumok a fiókból!

Bizonyos speciális tevékenységek folytatása esetén létezhet olyan, hogy mivel szűk azon cégek köre, akik e tevékenységet folytatják, egy új munkatárs felvétele esetén éppen a konkurenciától érkezik a jelentkező. Ha az interjú végén bizalmaskodó hangon közli azt, „ha megkapom az állást, hozom magammal a mostani cégem üzleti adatait”, hívd fel a konkurencia vezetőjét! JA, ÉS PERSZE NE VEDD FEL!

Miért? Mert legközelebb majd a te céged üzleti adataival fog házalni. És neked nincs is szükséged a konkurenciád üzleti adataira. Kicsi ez az ország és egyébként is, ha akarsz róla információt kapni, csak figyelned kell rá. De ezeknek a módszereknek az ismertetése már nem ide tartozik.